SKORI WEBLAPJA
Az átkapcsoló




Ugrás a Fotó Galériához

Sok helyen van bevezetve éjszakai áram, vagy újabb elnevezése szerint vezérelt áram, amit csúcsidõn kívül kapcsol be az elektromos mûvek, és fõleg fûtésre, és villanybojlerhez használatos. Elvileg ezzel biztosítják, az erõmûvek egyenletesebb terhelését, és mivel a fel nem használt energia részben veszendõbe menne, inkább olcsóbban eladják. Tehát ez olcsóbb, mint az éjjel-nappal biztosított áram, de manapság a ki-be kapcsolgatás teljesen véletlenszerû szokott lenni, csak annyi tudható, hogy kb. napi 8 órányi fûtést ad a bojlernek.
Ez sok esetben kevés, és néhányan ilyenkor a nappali áramról szeretnék pótolni a hiányzó melegvízhez szükséges energiát. Kézzel átkapcsolni a fogyasztót a nappali áramra meglehetõsen macerás, ezért sokan szerelnek (szereltetnek) fel mágneskapcsolós megoldásokat, amelyek az éjszakai áram megjelenésekor arra kapcsolják a terhelést, ennek szüneteiben pedig a nappali áramra.
Egy villanybojler esetében ez teljesen jó megoldás, hiszen elsõdlegesen az olcsóbb éjszakai áramot használja, de ha ez kevés, akkor a drágább nappaliról is tud fûteni. Az egyetlen probléma, hogy a mágneskapcsoló mûködési ideje alatt egy kis idõre megszûnik a feszültség, és ezt bizony néhány fogyasztó nehezen tolerálja. Amennyiben a nappali és az éjszakai áram azonos fázisú, akkor az átkapcsolást meg lehet valósítani úgy is, hogy a mágneskapcsolót a mûködési ideje alatt egy félvezetõs áramkör áthidalja. Így gyakorlatilag kiesés nélkül, szinte észrevétlenül történik meg az átkapcsolás.
Vannak, akik spórolás céljából az összes fogyasztójukat (pl. a teljes házat) ilyen átkapcsolón keresztül látják el árammal - ezt nem tudom legális-e, lehet, hogy szolgáltató függõ, hegy melyik tekinti szerzõdésszegésnek és melyik nem, ezért ez a cikk csak, mint technikai érdekesség került fel ide! Mindenki csak saját felelõsségére használhatja fel az itt talált információkat, a közölt áramkörökkel mûködésével, és használhatóságával kapcsolatban semmilyen felelõsséget nem vállalok. Tehát mégegyszer: csak a saját szakállára kísérletezzen bárki!
Alapvetõ tudnivaló, hogy a hálózati feszültség/áram megbízható átkapcsolása ilyen módszerrel, csak akkor lehetséges, ha a vezérelt áram és a nappali áram azonos fázisra van kapcsolva, tehát bekapcsolt vezérelt áram esetén a nappali áram fázisához képest nincs feszültség-különbség.
Háromfázisú megoldás esetén a fázisokat azonosítani (párosítani) kell, hogy az átkapcsolás mindig azonos fázisok között történjen.
Az áramutak változására a FI relé (ÉV relé, érintésvédelmi megszakító, áramvédõ kapcsolás, stb..) többnyire érzékenyen reagál, ezért ha ilyen átkapcsolót alkalmazunk akkor azt még az ÉV relé elõtt kell beiktatni - ellenkezõ esetben az ÉV relé nagy eséllyel le fog oldani az átkapcsoláskor.
A legegyszerûbb ilyen átkapcsoló egy egyszerû váltóérintkezõs mágneskapcsoló felhasználásával építhetõ fel:

A kapcsolás mûködése elég egyszerû, amikor megjelenik a vezérelt áram, akkor a kismegszakítón keresztül feszültséget kap a mágneskapcsoló behúzótekercse. A mágneskapcsoló meghúz, és a kimenetet átkapcsolja a nappali ágról a vezérelt ágra. Azonban ennek a megoldásnak van néhány nehézsége:
- Csak olyan mágneskapcsoló alkalmas a feladatra, amelynek nem csak a záró, hanem a bontó érintkezõje is képes a névleges teljesítmény kapcsolására!! Ellenkezõ esetben ez a megoldás nem lesz hosszú élettartamú!
- A vezérelt áram megszûnésekor a mágneskapcsoló visszavált, azonban ez csak a feszültség teljes megszûnése után, a mágneskapcsoló mûködési idejét követõen történik meg, eközben egy kis idõre a kimeneten megszûnik a feszültség. Ez egy villanybojler esetén nem probléma, de bizonyos fogyasztók ezt kevésbé tolerálják: (PC-k számítástechnikai eszközök, riasztók, motoros, kompresszoros gépek, pl. hûtõszekrény stb...)

A fent felsorolt két probléma persze kiküszöbölhetõ. Manapság be lehet szerezni olyan mágneskapcsolót aminek terhelhetõ a bontóérintkezõje is, de ha ilyen nem áll rendelkezésre akkor 2db "mezei" mágneskapcsolóval is célt érhetünk:

A fenti megoldás felépíthetõ olyam mágneskapcsolókkal is amelynek a bontóérintkezõje csak segéd-kontaktus. Ez a megoldás is mûködõképes a gyakorlatban, de hátránya, hogy ennél még egy kicsit hosszabb lesz a kimaradás az átkapcsoláskor (2db MK mûködési és átkapcsolási ideje), továbbá nyugalmi helyzetben (azaz nappali áramról) is van fogyasztása. Ezen felül a mágneskapcsolók esetleges hibája esetén nincs kimeneti feszültsége. Emiatt az elsõ megoldás, a jelenleg beszerezhetõ alkatrészeket figyelembe véve, lényegesen jobb és megbízhatóbb, mint ez a (szükség)megoldás.
A kapcsolásokban szereplõ kismegszakítók szerepérõl egy pár szó: egyrészt a mágneskapcsolók behúzótekercsét védi, másrészt a vezérelt fázisra kapcsolt kismegszakító lekapcsolásával az egész áramkör mûködése kikapcsolható. Vagyis ilyen állapotban nem kapcsol át a vezérelt áramra. Ennek villanyszereléskor, óracserekor van balesetvédelmi jelentõsége! Ne adj isten egy áramszolgáltatói ellenõrzéskor is megelõzhetõ némi kötözködés :) - de mint korábban írtam mindenki csak a saját szakállára! Én nem támogatom az ilyesmit!
Mindkét fent lerajzolt megoldás kiegészíthetõ úgy, hogy az átkapcsolás alatt se szûnjön meg a kimeneti feszültsége, és így alkalmassá váljon pl. PC vagy más háztartási készülék üzemeltetésére is. Ennek az a módja, hogy az állandó nappali áram fázis, és a kimenet fázisa közé (a bontóérintkezõvel párhuzamosan) egy félvezetõs kapcsolót is beépítünk (pl. megfelelõ elektronikával vezérelt triak-ot), ami az átkapcsolás ideje alatt áthidalja a mágneskapcsoló érintkezõjét, és így nem keletkezik kiesés. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor minek a mágneskapcsoló? Miért nem használunk csak félvezetõt? Nos azért mert a félvezetõn feszültség esik, és ha eközben nagy áram is folyik (és miért ne folyhatna nagy áram) akkor jelentõs veszteség keletkezik rajta, amitõl melegedni fog. Egy átlagos háztartásban 25...32A-es kismegszakító(k) van(nak) felszerelve, ekkora áram már néhány voltnyi feszültségesés esetén is jelentõs teljesítményt jelent a félvezetõn, amihez hatalmas hûtõborda, esetleg ventillátoros hûtés is kellene - továbbá ez az energia nincs ingyen, magyarul a kapott áramszámla összegében is jelentkezne a dolog! Tehát a legjobb hatásfokú átkapcsolás a mágneskapcsoló és félvezetõ kombinációjával érhetõ el. A következõ rajz szerint:

A fenti áramkör egy egyfázisú, szünetmentes átkapcsolást megvalósító átkapcsoló rajza. Az általam kifejlesztett elektronika 40A-es triakot használ az áthidaláshoz, azonban ez, a kis méretû hûtõbordája miatt csak rövid idõre viseli el a teljes áramerõsséget (néhány másodperc). Ez azonban nem probléma, mert gyakorlatilag csak a mágneskapcsoló mûködési ideje alatt folyik rajta jelentõs áram, utána a mágneskapcsoló veszi át a terhelõ áramot a triaktól. Emiatt rendkívül fontos a megfelelõ mágneskapcsoló használata, ellenkezõ esetben (pl. ha folyamatosan az elektronika vezeti az áramot a MK hibája miatt) az elõbb-utóbb meghibásodik! Ez az elektronika egy kis méretû panelra készült (kb. 4cm x 8cm). A belsõ kapcsolási rajzát ne kérje seni, nem publikus, - mivel elég sok munka egy ilyen megtervezése!

Az áramkör felépíthetõ 3 fázisú verzióban is. Az egyik megoldás 3db egyfázisú átkapcsoló megépítése, mindegyik fázisra külön-külön. Azonban ez meglehetõsen drága megoldás lenne, ezért köthetõ némi kompromisszum, ami háztartási fogyasztók esetében nem gond. (ipari fogyasztók esetén, ahol sok nagyteljesítményû berendezés üzemel, akár felügyelet nélkül is, kevésbé célszerû ilyen kompromisszumot kötni). Arról van szó, hogy a mágneskapcsló(k) vezérlése megoldható úgy is, hogy csak az elsõ fázist (L1) használjuk fel a vezérlésre, és ez alapján kapcsoljuk át mindhárom fázist! Így nem kell 3db vezérlõpanelt felhasználni, csak 1-et, és nem kell 3db mágneskapcsoló sem (1db vagy 2db elegendõ lehet a kapcsolt fázisok számától, és az érintkezõk számától függõen)! Ez a megoldás egyszerûbb és olcsóbb, mint 3db egyfázisú komplett megépítése, de van néhány hátrányos tulajdonsága is: nincs felkészítve a részleges fáziskimaradásra. Tehát pl. kicsi a valószínûsége, de elõfordulhat, hogy a vezérelt áram L2, L3 fázisa megjelenik, de mondjuk L1 nem. Ekkor az elektronika nem fog átkapcsolni. Rosszabb eset, ha pl. a vezérelt áram L1, L2 fázisa megjelenik, de mondjuk L3 nem. Ekkor ugyanis az elektronika át fog kapcsolni, a hiányzó fázison is, ami hosszabb távon az L3 fázist áthidaló félvezetõt károsíthatja! Tehát ha senki sem veszi észre, hogy az egyik fázis kismegszakítója leoldott, és tartósan így üzemel az áramellátás, akkor az meghibásodást okozhat! Ez a gyakorlatban nem szokott elõfordulni, de nem is nulla az esélye, ezért nem árt tisztában lenni ennek a kompromisszumos megoldásnak a hátrányával is!

A fenti megoldásban L2 és L3 fázis egy-egy nagy áramú graetz hidalja át (ezeknek a DC oldala rövidre van zárva). Ez minden további nélkül megtehetõ, mert a rövidrezárt DC oldalú graezt-híd úgy viselkedik, hogy kb. 1V feszültségkülömbség alatt szakadáskélnt viselkedik, 1,5V körül viszont már egyészen kis ellenállású vezetõként. Az L1 fázis esetében ezt ilyen egyszerû módon sajnos nem lehet megtenni, mert az áthidalás "visszahatása" miatt öntartó áramörré alakulna a mágneskapcsolóval. Más felépítésû (kissé bonyolultabb) vezérlõáramkörrel azonban esetleg elképzelhetõ ilyen megoldás is (ami képes észlelni az öntartó áramkör kialakulását)! Tehát L1 fázisban, a vezérlõelektronikában levõ triak, L2 és L3 fázisban pedig egy-egy graetz végzi az áthidalást, hogy az átkapcsolás szünetmentes lehessen! Némelyik rajzon az egyszerûség kedvéért váltóérintkezõs mágneskapcsoló szerepel, de nyilván ez kialakítható záró és bontó érintkezõk megfelelõ összekapcsolásával, illetve több darab mágneskapcsoló felhasználásával. A gyakorlatban megépítve nagyjából így néz ki egy 3fázisú átkapcsoló készülék:

Természetesen más megvalósítás ill. felépítés is elképzelhetõ, illetve az egyfázisú átkapcsoló felépítése ennél nyilván kissé egyszerûbb.
A mágneskapcsoló triakkal történõ áthidalása az átkapcsolós ideje alatt a gyakorlatban is jól bevált megoldás, a 40A-es triak igen szívós eszköz, az adatlapja szerint 1 félperiódus idejéig tartó 400A-es zárlati áramot is képes elviselni. Persze nem garantált, hogy egy esetleges zárlat belül marad ezen a határon, de viszonylag mostoha körülmények esetén is jók a "túlélési esélyei" ennek a félvezetõnek. Azonban a 3fázisú megoldás L2, L3 fázisában alkalmazott, graetz-hidakkal történõ áthidalása is üzembiztosnak bizonyult, a graetz is igen nagy tranzienseket képes elviselni, és van egy apró különbség a triakos megoldással szemben: A graetz-en kisebb feszültség esik, mint egy triak-on, emiatt az ezzel áthidalt fázisokon még simább az átváltás! Elgondolkoztam, hogyan lehetne az L1 fázis áthidalását triak helyett, (az L2,L3 fázishoz hasonlóan) nagyáramú graezt híddal megoldani, úgy hogy az átkapcsoló továbbra is üzembiztosan mûködjön. Ehez egy teljesen új, más felépítésû vezérlõelektronikát terveztem, ami képes a graetz-en esõ igen alacsony feszültségszintekkel is stabilan mûködni, és a mágneskapcsoló behúzótekercsét is vezérelni. Az elektronika a graetz-en esõ feszültség alapján érzékeli, hogy mikor kell a mágneskapcsolót átkapcsolni, tartalmaz egy idõzítõ áramkört, az átváltási idõ figyelembe vételéhez, és megfelelõ kapcsoló-félvezetõket, amelyek a mágneskapcsolók 230V-os behúzótekercsének gyors vezérlésére is alkalmasak. Az elkészült új vezérlõáramkör (AK-G01) panelja az alábbi fotón látható.
A kép bal oldalán az új vezérlõpanel látható felülrõl, és alulnézetben. A jobb oldalon pedig a régebbi triakos vezérlõpanel látható (csak az összehasonlítás kevéért). Bocs a rossz képminõség miatt (direkt van így)
Az új áramkört már jópár hete tesztelem, - és egyelõre úgy tûnik, hogy teszi a dolgát, ahogy kell. Az átkapcsolást gyakorlatilag nem lehet észrevenni! Ennek a megoldásnak a bekötése hasonló a korábbiakhoz, azonban a biztonságos mûködéséhez 2db nagyáramú graetz-re is szükség van. Azért nem elég 1db graetz, mert az ezen esõ viszonylag alacsony feszültség, nagy áramok esetén már hozzámérhetõ a fogyasztásmérõ áram-tekercsén, és a kötéseken esõ feszültséghez, ami a vezérlõáramkör hibás mûködéséhez vezethetne. A vezérléssel nem figyelt (L2, L3) fázisok esetén viszont továbbra is elegendõ 1-1db graetz, mert itt csak a feszültségfüggõ vezetõképességüket használjuk ki. Íme az újabb átkapcsoló egyfázisú verziójának bekötési rajza:

A háromfázisú verzió bekötése az újabb vezérlõpanelt alkalmazva:


Az alábbi fotókon egy AK-G01 vezérlõáramkörökkel felépített átkapcsoló látható, 3 fázisra, 3db egyfázisú verzió egybeépítve, fázisonként külön vezérlõáramkörrel.
Ilyen megoldást csak nagyon ritká nkészítek mert meglehetõsen drága (sokal drágább mint a fentebb vázolt megoldás ami egyszerre kapcsolja a három fázist). A fotó csak érdekességképpen került fel ide! Azonban a közeljövõben fogok építeni a fent vázolt bekötési rajz szerinti egyszerûbb megoldással is háromfázisú átkapcsolót építeni. Nemsokára errõl is teszek fel fotót!
Nos elérkezett a "nemsokára" :) az alábbi fotókon egy 3 fázisú átkapcsoló látható, ami a fenti rajz alapján készült, és az AK-G01 vezérlõpanellal készült (tehát az átkapcsoló mindhárom fázisban GRAETZ hidakat használ az áthidaláshoz)


Néhány további adat:

A mûködési idõkrõl: az általam felhasznált mágnmeskapcsolók gyárilag specifikált mûködési ideje 40msec (0,04 másodperc).
-A gyakorlatban, az éjszakai áram megjelenésekor kb 0,04....0,1másodperc közötti a mágneskapcsoló reakcióideje, ezen idõ alatt sincs kiesés, ilyenkor a félvezetõkön folyik az áram, ami 1V...4V közötti feszültségcsökkenést okoz erre az idõre. Tehát ha addig mondjuk 232V-ot lehetett mérni a hálózaton, akkor egy pillanatra 228V-ig lecsökkenhet.
-Az éjszakai áram megszûnésekor a visszakapcsolás 0,2...2 másodperc közötti késleltetéssel történik (növekvõ terhelõáram esetén rövidül az idõ), ezen idõ alatt sincs kiesés, ilyenkor a ugyanúgy félvezetõkön folyik az áram, mint a fenti esetben, ami minimális feszültségcsökkenéssel jár. A késleltetést a vezérlõ elektronika határozza meg, erre azért van szükség, hogy mágneskapcsolónak bõven legyen ideje az érintkezõi mozgatására, valamint a hálózatban elõforduló zavarok, a mechanikus érintkezõk prellezése, és hasonlók ne zavarhassák meg az áramkör mûködését.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt az 1..2% pillanatnyi feszültségcsökkenést egyik háztartási fogyasztó sem veszi észre. A hálózat feszültségtûrése eleve (szolgáltatótól, helyszintõl függõen) 5..10%, tehát ez elméletileg sem lehet probléma.

Mûködés közben a félvezetõkre csak nagyon rövid idõre kerül rá a terhelés, az idõ zömében a mágneskapcsoló érintkezõje vezeti az áramot, ezért pl. egy 50A-es GRAETZ közel névleges áramig terhelhetõ. A rajta esõ minimális feszültség miatt, és az "átfedéssel történõ" átkapcsolás miatt a mágneskapcsoló érintkezõi - mûködésük közben - közel azonos potenciálokat kapcsolnak össze, és szakítank meg. Így az érintkezõk terhelése jelentõsen lecsökken, az élatartama pedig meghosszabbodik. Az áram-terhelhetõség pedig egyszerûen az érintkezõk megduplázsával, közel kétszeresére növelhetõ.

Fi relé, ÉV relé, avagy érintésvédelmi megszakító: Az átkapcsolót célszerû még az ÉV relé elõtti ponton beiktatni,ellenkezõ esetben az ÉV relé leoldását okozná, mivel az átkapcsoló "átfedésseél vált" és ezalatt változnak az áramutak.

Csak egyezõ fázisok között lehet ilyen módon átkapcoslni, ellenkezõ esetben az "átfedés miatt" fáziszárlat keletkezik, és az átkapcsoló meghibásodhat!



Jelenleg van néhány darab eladó sorban levõ vezérlõpanelem (AK-G01), valamint 35A-es és 50A-es GRAETZ hidak.
Triakos verziót (AK-TC01) már nem fogok készíteni, (ebbõl egyetlen vezérlõpanelem van még), mert az uj változat jobbnak bizonyult, noha a 2db graetz híd ára miatt egy hangyányit drágább ebbõl építeni az átkapcsolót, mint a triakos verzióval.
Amennyiben valaki hozzáértõ, akkor saját maga elkészítheti a szünetmentes átkapcsolót az általam adott vezérlõáramkört felhasználva. Ennek elõnye, hogy igy olcsón megoldható, azonban az alap villanyszerelõi ismeretek nem feltétlenül elegendõek hozzá. A megoldás hátránya, hogy így a vásárlónak kell beszereznie a megfelelõ mágneskapcsolókat, (greatz hidakat), vezetékeket, stb. - és meglehetõsen sokat kell vele dolgozni, valamint számtalan hibalehetõsége ill. buktatója van a dolognak. A gyakorlatban eddig ezzel nem volt probléma, mindenki fel tudta mérni, hogy képes-e az átkapcsoló elkészítésére, vagy sem.
Ha komplett átkapcsolót szeretne valaki, kérem, hogy email-ben érdeklõdjön.

A dolog jogi oldalával nem akarok foglakozni, szolgáltatója válogatja, hogy ki, hol, és mennyire enged ilyesmit használni. Ezért mindenki csak a saját felelõsségére használjon ilyen átkapcsolót, ezzel kapcsolatban feleõsséget nem vállalok! Aki ezzel nem ért egyet az tekintse eme oldalt csupán tecnikai érdekességnek, ahol az elmétleti mûködésrõl van pár szó, de ne használjon az elektromos hálózatán ilyen áramkört!!

Mivel szerintem ez elméletben is egy érdekes téma, és további kérdések is felmerülhetnek, ezért érdemes áttekinteni egy kicsit, hogyan is néz ki, pl. egy lakás hálózatába beépítve egy ilyen mágneskapcsolós megoldás. A rajzon nem szünetmentes megoldás szerepel, de szerintem akit elméleti síkon érdekel a dolog, annak ez most nem probléma.

Az ábra bal oldalán látható, hogy a beérkezõ L1 fázis kettéágazik, a nappali és a vezérelt hálózat számára, külön-külön kismegszakító véd a túláramok ellen, majd csatlakoznak a fogyasztásmérõk "feszültség-tekercséhez", és "áram-tekercséhez" (mechanikus mérõk esetén - de ez itt lényegében mindegy) Általában a vezérelt fázis mérõje után van bekötve a HF vevõ (vagy RF vevõ) ami lényegében a vezérelt áram kapcsolását végzi az áramszolgáltató vezérlõjele alapján. Idáig tartanak a hálózat plombált, szolgáltató tulajdonában levõ részei. A "nappali ág" árama, a mágneskapcsoló nyugalmi érintkezõjén át, az ÉV relén, és az elosztón keresztül jut el a fogyasztókhoz! Amikor a HF vevõ aktivizálódik, és bekapcsolja a "vezérelt áramot", akkor a mágneskapcsoló behúzótekercse is feszültséget kap. A mágneskapcsoló meghúz, bontja a nyugalmi érintkezõjét (nappali fázis), és zárja a vezérelt fázisra kapcsolódó érintkezõjét. Amikor a HF vevõ kikapcsolja a vezérelt áramot akkor a kimenõ feszültség megszûnik, a mágneskapcsoló behúzótekercse is feszültségmentes lesz, ezért elenged, bontja a vezérelt fázis áramkörét, és zárja a nappali fázisra kapcsolódó nyugalmi érintkezõjét. Nem tûnik bonyolult áramkörnek, jól is mûködik, de a váltáskor mindíg van egy kis kiesés.

Itt jön a képbe a megfelelõ félvezetõs áthidaló+vezérlõáramkör. Az átkapcsolás alatt természetes, hogy a félvezetõkön áram folyik, hiszen ezzel lehet elérni a szünetmentes átkapcsolást, azonban a mágneskapcsolót is át kell váltani, méghozzá a saját mûködési sebességéhez képest viszonylag rövid idõn belül. A vezérlésnek meg kell tudni állapítania, hogy a félvezetõkön azért folyik-e áram mert éppen vált a mágneskapcsoló, avagy épen most kellene átváltani a mágneskapcsolót. A félvezetõn levõ feszültségesést figyelve, egy megfelelõ idõzítéssel kombinálva, (hogy a prellezést is biztonságosan kiszûrje), egy megfelelõ elektronikával ezt meg lehet oldani, mint ahogy azt korábbiakban is felvázoltam. Persze a helyzetet bonyolítja, hogy azon az ágon amelyen éppen a terhelõ áram átfolyik, a kötéseken, a kismegszakítón, és a mérõ áramtekercsén is esik feszültség. Ezen feszültségek összege pedig kis eltéréssel az áthidalást végzõ félvezetõn is megjelenik (amikor a vezérelt áram aktív), és (terhelõ áramtól függõen) nagyságrendileg megközelítheti, a félvezetõs áthidaláson üzemszerûen esõ feszültséget.
A fenti információk alapján gondolom akad aki meg tud tervezni egy ilyen vezérlést, nekem nem kevés idõmbe (és munkába) került mire eljutottam a jelenlegi kapcsolás megtervezéséig, ezért ennek a belsõ kapcsolási rajzát vagy NYÁK tervét valószínûleg nem fogom feltenni ide. Azonban kész vezérlõáramkörbõl akad "eladósorban levõ" darab - akit érdekel, vagy akinek kérdése merült fel a témával kapcsolatban, email-ben megkereshet.
Külön kérésre ideteszek egy nagyobb felbontású fotó-t, az átkapcsolóról (katt a linkre).
Az alábbi rajzon egy apró kiegészítés látható a korábbi áramkörökhöz képest. Egy piros leddel jelezni lehet, ha a graetz-eken feszültség esik - ami ha 1...2 másodpercnél hosszabb ideig fennáll (tehát tovább mint az átkapcsolás ideje) akkor az átkapcsoló hibájára lehet következtetni belõle. Ez (a mûhibákon kívül - pl elkötés , vagy a hálózat hibája - túl nagy feszültségesés a kötéseken) jelezhet mágneskapcsoló vagy elektronika hibát.

A rajzon szereplõ led, hasonló módon bekötketõ a 3 fázisú átkapcsolóba is. Fontos, hogy csak piros (esetleg sárga) led használható mert a többi tipus nyitófeszültsége esetleg nagyobb, mint ami az áramkör felépítésébõl adódhat.


Fotógaléria