Skori Weblapja - Alkatrészek vizsgálata

Alkatrészek vizsgálata Többen kérdezték már tölem (pl.emailben), hogy egy-egy alkatrészröl hogyan lehet egyszerüen eldönteni, hogy még jó-e, avagy már kinyiffant és nem használható. Ezen az oldalon - ahogy idöm engedi - csinálok néhány leírást néhány egyszerü módszerröl. Ezek nem 100%-os módszerek, de egyszerüek és speciális müszerek nélkül jó/nemjó alapon vizsgálhatunk egy-egy alkatrészt. Manapság gyakran használunk nagyobb áramok kapcsolására félvezetöket: Diódákat, Tirisztort, Triakot, Tranzisztorokat, MOSFET-et, IGBT-t. Nem feltétlenül ebben a sorrendben, de ezekkel kezdeném.
Dióda: A diódák vizsgálata ohm mérövel a legegyszerübb. A digitális multiméterek ohm mérö részén általában van egy "dióda vizsgáló méréshatár". Használjuk ezt, ha nincs akkor a 2kohm méréshatárt. (Ha nincs müszerünk akkor is megoldható a dolog - de azért ehhez a szakmához/hobbihoz ez a minimum tehát ez alá a szint alá nem adjuk....)
Tehát kapcsoljuk a müszert a dióda végeihez. Az egyik esetben a müszer kijelez egy bizonyos értéket - amiböl a dióda nyitóirányú feszultségére lehet következtetni. Ha a kijelzett érték 100 alatti akkor gyanakodhatunk, hogy az eszköz hibás, zárlatos, vagy más alkatrésszel van dolgunk (nem sima dióda), 100...300 között schottky vagy germánium diódával van dolgunk, 400...600 felett sima sziliciumdióda akadt a kezünkbe. Ezután a müszer (vagy a dióda :-)) két kivezetését felcseréjük, és így mérünk. Ebben az irányban a dióda nem vezet - szakadást mutat a müszer. Ha nem így lenne akkor a dióda rossz... Általánosságban elmondható, hogy amikor a müszerrel mérjük a dióda nyitóirányú feszültségét akkor a "piros vezeték" csatlakozik a dióda anódjára, és a fekete a katódra
Tranzisztor:A tranzisztorok a diódákhoz hasonlóan vizsgálhatók. Általában Bázis és Kollektor, illetve a Bázis és Emitter (a továbbiakban B, C, E) között egy-egy diódát tudunk mérni. (mérés közben a harmadik kivezetés nincs bekötve). NPN tranyó esetén B a diódák anódja, PNP tr. esetén B a katód. C-E között pedig szakadást mérünk. Spec tranyóknál elöfordul, hogy C-E közé beépítenek egy további diódát NPN tr. esetén a katód a C-ra csatlakozik. Még ritkábban elöfordul, hogy B-E között egy ellenállás is be van építve, ezért itt fordított irányban is vezet valamennyire - de ez ritkán fordul elö, valószinübb, hogy az ilyen tr. hibás. Ha bármely két kivezetés között rövidzárat, vagy mindkét irányban szakadást mérünk akkor az eszkör vagy nem tranyó vagy rossz ->kuka... Alaposabb vizsgálathoz érdemes egy kisebb tesztáramkört épiteni ami csak hibátlan tranyóval müködik. Ha lesz idöm rakok ide egy rajzot.
MOSFET: Általában N csatornás növekményes MOSFET-et használunk, a leírás erre vonatkozik. P csatornás FET értelemszerüen ugyanígy vizsgálható de fordított polarittással. Kivezetések: G -gate(kapu), D -drain(nyelö), S -source(forrás).
1, ohm mérõ G-S ill. G-D közé. Ha nincs szakadás (tehát mérhetõ ellenállásértéket kapsz) akkor a gate átütött -> kuka.
2, ohm mérõ (dióda állásban) D-S közé. G-S rövidre zárva. Ekkor az egyik irányba szakadást kell mérni (D+) a másik irányban a D-S közötti dióda vezet. Ha nem ezt méred -> kuka.
3, ohm mérõ D-S közé. G-S közé pl egy 9V-os elem, a gate a pozitiv. Ekkor D-S között mindkét irányban vezetnie kell (1...2 ohm alattit kell mérni). Ha nem így van akkor -> kuka. Egyébként jó eséllyel hibátlan, de mindenképpen használható.
Tirisztor / triak:
1, ohm mérõ: anód (vagy A2) a két másik elektródához mérve szakadás. Ha ilyenkor vezet valamennyire ->kuka.
2, kell egy elem vagy táp 5..10V, és egy izzó. Katód (A1)minuszra, anód (A2) izzón keresztül a plusszra (6....12V / 300mA). Az izzó sötét.
3, utána G-t és A-t egy pillanatra rövidre kell zárni. Az izzó felizzik és égve marad. Ha a tápfeszt egy pillanatra megszakítjuk akkor az izzó kialszik. Ha igy van akkor valószinüleg ok. ha nem akkor kuka....
IGBT: Vizsgálata nagyon hasonló a MOSFET-hez (olvasd el azt is ha eddig nem tetted). Kivezetései: G -gate(kapu), C -kollektor, E -emitter.
1, ohm mérõ G-E ill. G-C közé. Ha nincs szakadás (tehát mérhetõ ellenállásértéket kapsz) akkor a gate átütött -> kuka.
2, ohm mérõ (dióda állásban) C-E közé. G-E rövidre zárva. Ekkor az egyik irányba szakadást kell mérni (C+), a másik irányban mérve vezet (amelyikben van dióda is beépítve), a többi tipus szakadást mutat.
3, ohm mérõ (dióda állásban) C-E közé (C+). G-E közé pl egy 9V-os elem, a gate a pozitiv (G+). Ekkor C-E között vezet. Ha nem így van akkor -> kuka. Egyébként jó eséllyel hibátlan, de mindenképpen használható. Eseteg célszerü lehet ez utóbbi esetben tápegység és izzólámpa használata (FET esetén is).
Kondenzátorok: Kondikat a legegyszerübb kapacitásmérövel vizsgálni, de.... Kapcsoljunk egy kondenzátort egy ellenállás méröre (ohm méröre). Kis kapacitású kondi esetén szakadást kell mérni, ellenkezö esetben a kondi átvezet vagy zárlatos (magyarul hibás ->kuka..). Nagyobb kapacitású kondi (elkó) esetén a müszer elöször kicsi ellenállást mutat, majd (ahogy a kondi kezd feltöltödni a müszer által kiadott vizsgálófeszültségre) egyre nagyobb értéket mutat, végül vagy szakadást vagy több Megaohm értékü ellenállás környékén állapodik meg. A kijelzett érték változásának a sebességéböl ügyesebbek még a kondi kapacitását is meg tudják saccolni....
LED: Kapcsoljuk egy ledet egy digitális voltméröre 2V-os méréshatárban. Ha megvilágítjuk tipustól és fényerötöl fuggöen jól mérhetö nagyságú feszültséget szolgáltat.
Zener dióda: Teljesen ugyanúgy mérhetjük ohm mérövel mint egy sima diódát - lásd fent.
Diac: A diac (diak) vizsgálatához kapcsoljunk rá egy legalább 40...50V-os tápegységröl, egy 0,47M...10 Megaohmos ellenálláson keresztül feszültséget. Kapcsoljunk sorba egy hangszórót és egy 47...100nF -os kondenzátort, és ezt is kapcsoljuk rá a diac kivezetéseire. Ha a hangszóró csenden marad akkor a diak hibás, egyébként kattogó, berregö vagy sipoló hangot hallunk.
.... :
Skori

VISSZA A KEZDÖOLDALRA